Utószó a mellnagyobbítás cikksorozathoz –  Mire számíthatunk a mellnagyobbító műtét után?

Nem lenne teljes a cikksorozat, ha nem foglalnám össze azokat a jellegzetesen mellnagyobbításra vonatkozó tudnivalókat, mire számítsanak a műtétet követő időszakban.

A mellnagyobbítás témáját több szempontból is körbejártuk az elmúlt hetekben. Előző cikkeim során áttekintettük az implantátumok fajtáit, formáit, méreteit, beszéltünk a helyzetről, bemetszésekről, összefoglalva ezzel az előkészületeknél fontos ismérveket.

Mielőtt a műtétet követő időszakot érintenénk, kiemelnék egy dolgot, talán a legfontosabbat a tervezési időszakot tekintve: a műtéti beavatkozást minden esetben alapos vizsgálat és tájékozódás, tájékoztatás kell, hogy megelőzze. A beavatkozás előtt minden kérdést fel kell tenni, minden kérdésre választ kell kapni, mert az utólagos kérdések csak magyarázkodásra adnak lehetőséget, tájékoztatásra már nem. Éppen ezért bátorítok mindenkit, aki plasztikai sebészeti beavatkozásra szánja el magát: KÉRDEZZEN!!! Nincs rossz kérdés, csak a fel nem tett kérdés!

Műtét után – nagyon fog fájni?

Nem ámítanék senkit, igen, fájdalom lesz, hiszen sebészeti beavatkozás, műtét történik. A fájdalom mértéke és elviselhetősége nagyban függ a beavatkozás típusától és az egyéni tűrőképességtől. De általánosságban elmondható, hogy fájni fog. A műtétet követően, még nyugalmi állapotban, háton fekve, mozdulatlanul is jelentkezik a mellkason egy erőteljes nyomó érzés, ami a legkisebb mozdulatra is nyilalló, éles fájdalommá válik. Mindez nem kellemes, de fájdalomcsillapítóval viselhető. Az első 24 óra a legnehezebb – ezért is kell ilyenkor kórházi környezetben tartózkodni. Az első pár napban óvatos mozgás során jönnek rá sokan, hogy a mellizmaikat mennyi mindenre használják. Még egy kilincs lenyomása, karemelés, kisebb karmozdulatok is fájdalmasak lehetnek ilyenkor.  A fájdalomérzet a 1-3. napon eleinte fokozatosan, majd általában a 3.-4. naptól rohamosan csökken. Természetesen a fájdalom csillapítására a kórházban majd otthon is lehet fájdalomcsillapítót kérni és szedni, de ennek igénye egyénenként nagyon eltérő.

Sokan panaszkodnak hát- és nyakfájásra. Ez a kényszertartás miatt alakul ki, hiszen a mellkasi részt óvva sokan a műtétet követően enyhén görbén tartják magukat, ami megterhelő a hátizmoknak. A fokozatos kiegyenesedéssel és a helyes tartás visszanyerésével általában ezek a hátfájdalmak is gyorsan megszűnnek.

Milyen speciális ruházatot, melltartót kell viselni? Miért? Meddig?

A műtétet követő 6 hétben speciális szorító melltartó viselése kötelező, ezt mindig, közvetlenül a műtétet követően a sebész helyezi fel. Az első 2 hétben ezt a ruhadarabot még egy mellkason keresztbe futó leszorító pánt is kiegészíti. A két ruházat célja, hogy a frissen behelyezett implantátumot rögzítsék a megfelelő pozícióban, a melleket nyugalomban tartsa, ezzel elősegítve a gyógyulást és megelőzve az esetleges elmozdulást. A ruházat viselése ugyanakkor segít abban is, hogy a lábadozási időszak kevésbé fájdalmas legyen.

Az első hétben a ruházatot megbontani, levenni még rövid időre sem szabad! A melltartót 7 nap után lehet először levenni, ekkor is csak pár percre. Ekkor kerülhet sor az első fürdésre is. A második hét végével elhagyható a leszorító pánt, ám a melltartó állandó viselete továbbra is kötelező. Azt csak nagyon rövid, a tisztálkodáshoz szükséges időre szabad eltávolítani.

A műtét után a mellek megjelenése, állapota változik még?

Természetesen, mivel a mellek közvetlenül a beavatkozás után duzzadtabbak, ez normális szöveti reakció. De jelentős méret-, szimmetria- vagy pozícióbeli változás már nem lesz. A végleges forma némileg finomodhat a műtét utánihoz képest, és teljesen a 3. hónapra alakul ki.

Mit szabad, mit lehet és mit nem a műtét után?

Az implantátumok rögzülési időszakában, az első 2 hétben csak háton lehet (csak így tud) aludni. A 3. héttől lehet oldalra fordulni, ám hason fekve aludni csak a teljes gyógyulást követően, a 3. hónaptól javasolt (és kényelmes).

Szabad mozogni, sőt kell is, de az első 6-8 hétben kerülni kell minden, a mellizom feszülésével járó mozgást, nehéz tárgyak emelését, hirtelen mozdulatot, ugráló jellegű mozgást, futást, kocogást, és általánosságban bármilyen olyan tevékenységet, amitől a mellkas rázódhat (biciklizést is!). 3-4 hét után szobabiciklin már lehet tekerni, de egyenes derékkal, a kezekre nem támaszkodva! A rendszeres mozgáshoz fokozatosan a 2. hónap után lehet visszatérni.

A műtéti hegek kezelését a varratok eltávolítását követően, a pörkök leesése után, a tiszta hegen lehet megkezdeni. Erre körülbelül a műtétet követő 2 hét után kerülhet sor. Innentől szilikon tartalmú hegkezelő krémmel érdemes az érintett felületet kezelni. A heget az első fél évben ne érje direkt napfény, sem természetes, sem mesterséges, mert az a heg elszíneződéséhez vezethet!

És mikor hívjunk orvost?

3 esetben érdemes orvosi segítséget kérni közvetlen a műtétet követő időszakban. Mindenképpen hívja fel orvosát, 

• ha a fájdalom nem csökken a műtétet követő időszakban, hanem esetleg még fokozódik is
• ha lázas lesz, és láza eléri, vagy meghaladja a 38 °C-t. A láz minden esetben gyulladásra utal, és ez egy frissen műtött állapotban azonnali orvosi vizsgálatot, kezelést igényel!
• ha bármilyen kétely, vagy bizonytalanság merül fel az állapotával kapcsolatosan. Inkább legyen egy látogatás felesleges, semmint elmaradjon egy akár komolyra is forduló probléma kezelése.

Mellnagyobbítással foglalkozó cikksorozatom ezzel véget ért, köszönöm, hogy olvasták, követték. Remélem, hogy sikerült minden területet érinteni. Amennyiben mégis lenne további kérdésük, elérhetőségeimen keressenek bátran.