The post Új év – új külső – segítek, hogy az újévi fogadalomból most valóság legyen! first appeared on Viczián Plasztika.

Egy mellnagyobbító műtét előkészítése során több kérdést kell átgondolni, eldönteni (nem biztos, hogy az alábbi sorrendben):

1. mekkora legyen az implantátum mérete
2. milyen típusú implantátum kerüljön behelyezésre (töltőanyag, forma)
3. hova kerüljön az implantátum – izom alá vagy izom fölé
4. hova kerüljön a metszés

Alábbi cikk az implantátum behelyezésének, elhelyezkedésének pontos kiválasztási menetét foglalja össze.

Az implantátum behelyezéséről

Az implantátumnak helyet kell készíteni. A bemetszést követően a sebész előkészít egy „zsebet”, ami az implantátum méretének és formájának meg kell, hogy feleljen. Ebbe helyezi be az implantátumot. Előző cikkemben már rávilágítottam, hogy amennyiben csepp alakú implantátumot használunk (és a személyre szabottabb megoldások érdekében ez gyakoribb megoldás), az implantátum szélessége és hossza eltérő, így a hely kialakításakor gondosan kell eljárni. Ne legyen sem szűk, sem túl nagy az üreg – mivel utóbbi esetben az implantátum könnyebben elmozog – és természetesen megfeleljen a pozíció az előzetes terveknek, hogy az implantátum pontosan úgy helyezkedjen el, ahogyan az elvárható. És mitől függ, hogy hova kerül az implantátum?

Milyen lehetőségek vannak, hova kerülhet az implantátum?

A 2 leggyakoribb elhelyezkedés az izom feletti, szaknyelven „mirigy alatti”, illetve a részben izom alatti (dual plane). Előbbi esetében az implantátum közvetlenül a mirigyállomány alá kerül, a mellizmot a behelyezés nem érinti. A részben izom alatti elhelyezkedésnél az mellizom az implantátum felső részét takarja, körülbelül a mellbimbó vonaláig, az alsó részen azonban csak a mirigyállomány biztosít fedést.  Vannak köztes megoldások is, de azokat ritkán, különleges esetekben használjuk.

Előnyök és hátrányok

Az izom feletti elhelyezés utáni gyógyulási folyamat kevesebb fájdalommal jár, mivel az izmot nem bolygatja meg a beavatkozás, csak a bőrt és a mirigyeket. Ugyanakkor ez a behelyezési mód csak akkor működik igazán jól hosszú távon, ha van elegendő mennyiségű mirigyállomány, ami takarja az implantátumot. Mellnagyobbítás tervezésekor emiatt fokozottan figyelembe kell venni, mennyi a mirigyállomány – ennek megítélése szakmai feladat.  Sokat nem tudják, hogy az implantátum és a mell hatnak egymásra, az implantátum is hat a mell állományára, így a behelyezést követő években az azt fedő, behelyezéskor még akár elegendőnek tűnő mirigyállomány is elvékonyodhat. Ilyenkor az implantátum széle nem csak tapintható, de sokszor látható is lesz, gyakoribb a hullámosodás, ami korrekciós műtétet igényelhet idővel.

Emiatt javasoljuk megfelelő esetben a részben izom alatti, „dual plane” elhelyezést, mely nem csak természetesebb megjelenést, hanem tartósabb formai eredményt is biztosíthat. Ilyenkor több szövet fedi az implantátumot, természetesebb az elért hatás

Cikksorozatom befejező részében a mellnagyobbítás hegeinek tervezésével, a metszések helyzetével és a lehetséges megoldásokkal szeretném megismertetni Önöket. Számítok további szíves figyelmükre, és kérdés esetén állok rendelkezésükre. Időpontkérés, konzultációs lehetőség itt.

The post Mellnagyobbítás – 3. rész – Hova kerüljön az implantátum? first appeared on Viczián Plasztika.

Egy mellnagyobbító műtét előkészítése során több kérdést kell átgondolni, eldönteni (nem biztos, hogy az alábbi sorrendben):

• mekkora legyen az implantátum mérete
• milyen típusú implantátum kerüljön behelyezésre (töltőanyag, forma)
• hova kerüljön az implantátum – izom alá vagy izom fölé
• hova kerüljön a metszés

Alábbi cikk az implantátumok típusait, jellemzőit foglalja össze, hogy megismerhessék a lehetséges opciók közötti különbségeket, illetve érthetővé tegyem az implantátum kiválasztási menetét.

Egy kis történelem…

A mellek méretének változtatása mindig is érdekelte az emberiséget és az orvostudományt. 1895-ben Czerny volt az első, aki egy betegénél sikeresen zsírt ültetett át a mell területére. Voltak persze egyéb próbálkozások is (elefántcsonttal(!) történő pótlás, paraffin vagy szilikon injekciók), de ezek eredménye nem volt megfelelő. Az első szilikon mellimplantátum behelyezésére 1962-ben került sor. Az ötlet Cronin és Gerow amerikai plasztikai sebészektől származik. Egyikük éppen vért vitt egy transzfúzióhoz, amikor a kezében lévő csomagolt (zacskós) vérkészítmény láttán ötlött fel benne a gondolat, hogy valami hasonló lenne a jó megoldás egy mellnagyobbítás esetén. A csomagolt vérkészítmény tapintása, fizikai viselkedése hasonlított a szövetek rugalmas viselkedéséhez. Így indult hódító útjára az újkori mellplasztika.

Milyen implantátumok közül választhatok?

Az implantátum egyik legjellemzőbb ismérve, hogy a szilikon burok mivel van megtöltve. Régebben használatban voltak fiziológiás sóoldattal, vagy folyékony szilionnal töltött implantátumok. Volt pár próbálkozás más töltőanyagok használatára is, de napjainkban leggyakrabban a kohezív szilikongél tartalmúakat használjuk.

Magyarországon, sőt Európában szinte kizárólag csak szilikonnal töltött implantátumokkal dolgozunk, míg Amerikában hosszú ideig elsősorban sóoldat tartalmúakat használtak.

Mi a különbség a sóoldatos és a szilikonos között?

A steril sóoldattal töltött implantátumok tapintása sokszor keményebb lehet, kevésbé természetes, gyakrabban hullámosodik. Szivárgás esetén egyszerűen lelapulnak, kiürülnek, és az elszivárgott folyadékot a szervezet elvezeti. Káros hatása nincs, de a változás látványos, a mell összeesik.

A kohezív géllel töltött implantátumok tapintása természetesebb, ritkábban hullámosodnak. A körülvevő burok esetleges sérülése során sem történik szivárgás, szilikon nem kerül a szervezetbe, a gél egyben marad, megtartva a formáját. Így egy esetleges sérülés esetén sem változik a mell alakja.

Van még egy olyan jellemző, ami nem annyira köztudott, de nagyon fontos! Ez a felszín kiképzése. Minél „rücskösebb” a felszín, annál jobban képes a kialakuló kötőszövetes tok kitapadni az implantátumhoz, így csökkentve az elmozdulás esélyét. Az implantátum behelyezését követően minden esetben kialakul egy kötőszövetes burok (tok), körülbelül 6 hét alatt. Ezért fontos 6 hétig minden nehéz fizikai munkát, sportot, ugráló mozgást kerülni. A műtét utáni első két hétben a szorító melltartó viselése mellett a mellek felső részén pánt viselése is javasolt, hogy a mellek minél inkább nyugalomban legyenek, az implantátumok ne mozdulhassanak el.  Tévhit, hogy a túlzottan magasra tett implantátum idővel leszáll!!! A beavatkozás utáni első három hónapban a forma, helyzet finoman változik, de az implantátumok helyzete jelentősen nem. Ilyenkor sajnos csak másik beavatkozás ad megnyugtató eredményt. Érdemes betartani a műtét utáni javaslatokat!

Létezik egy különleges felületű, kevésbé közismert implantátumfajta is, ez pedig a poliuretán habbal borított implantátum. Ennek jellemzője, hogy a szilikon belsőt a héjnál egy poliuretán réteg is körbeveszi, ezáltal magasabb tapadást biztosít. Emiatt itt jellemzően kisebb, szinte elhanyagolható a kóros tokosodás kialakulása.

 Formák harca – kinek a kerek, kinek a csepp…

Másik fontos ismérv az implantátumok formája. 2 fő forma közül választhatunk beavatkozás előtt.

A kerek forma kör alapon nyugvó, változó kiemelkedésű, míg a cseppformának más a szélessége, a hosszúsága és a kiemelkedése is. Így érthető talán, hogy a finomhangolásra a cseppforma alkalmasabb, jobban a mellkashoz, mellhez igazítható.

A kerek implantátumok domborúsága a felső és az alsó részen is azonos, így kiemelkedőbb felső részt, erőteljesebb dekoltázst formál, míg a cseppforma közelebb áll a természetes megjelenéshez, felül ívelt, alul kerekebb. Fontos, hogy a kerek implantátum elsősorban arányos méretű felsőtesttel rendelkező hölgyek esetén szerencsés választás, éppen az azonos szélesség-hosszúság dimenziók miatt. Vékony, kicsi mellű hölgyek esetében a kerek forma néha furcsa megjelenést kölcsönöz, ilyenkor szokott a végeredmény úgy kinézni, mintha a paciens mellkasára odatettek volna egy félbevágott gumilabdát. Megereszkedett mell esetén viszont azt kell figyelembe venni, hogy a mell alsó részének kitöltése implantátummal esetleg sok lenne a felső résznek, ha a kerek formát választjuk, míg a csepp alakkal az alsó-felső teltség változtatható.

Merre tovább?

A gyártók folyamatosan dolgoznak az újabb és újabb módosításokon, hogy az implantátumok még kényelmesebbek, még korszerűbbek és még biztonságosabbak legyenek, eredményük hosszú távon jó legyen.  Már itthon is elérhetőek olyan új fejlesztésű, könnyített ún. „lightweight” implantátumok is, melyeknek a súlya jelentősen kisebb a most használatos implantátumokénál. Ezek választását elsősorban nagyobb méret esetén érdemes megfontolni, mivel a súlykülönbség itt érvényesül igazán. Sajnos azonban ez a típusú implantátum jelentősen drágább, akár kétszerese is lehet, mint az általánosan megszokott szilikonos implantátumnak, ezért még előfordulásuk nem gyakori.

Az implantátumokat érintő újdonságokat, esetlegesen felkínált jobb lehetőségeket állandóan követjük, alkalmazzuk a mindennapokban is.

Konzultációmon a Crisalix 3D modellezőprogramban egyénre szabottan tudom megmutatni a kiválasztott implantátum adta várható eredményt. A szakmai megfontolások és javaslatok így még a műtét előtt testet ölthetnek, és segíthetnek egy megalapozott és határozott döntés meghozatalában, mely mindkettőnk számára biztosíthatja a hosszú távú elégedettségre okot adó végeredményt.

Legközelebb az implantátum behelyezésével kapcsolatos kérdésekre próbálok válaszolni, a megfelelő elhelyezkedés megválasztásával fogom megismertetni Önöket. Remélem, akkor is számíthatok figyelmükre.

Időpontkérés, konzultációs lehetőség itt.

The post Mellnagyobbítás – 2. rész – Az implantátumokról first appeared on Viczián Plasztika.