Sokan úgy képzelik, hogy az implantátum behelyezése egy egyszerű feladat: készítünk egy metszést a mell környékén valahol, azon keresztül betesszük az implantátumot a helyére és visszavarrjuk a metszést. Ez a „folyamatleírás” végtelenül leegyszerűsítve nagyjából fedi is a műtéti folyamatot, de nem árt tudni pár dolgot, mielőtt a részletekről beszélünk.
Egy mellnagyobbító műtét előkészítése során több kérdést kell átgondolni, eldönteni (nem biztos, hogy az alábbi sorrendben):
Alábbi cikk az implantátum behelyezésének, elhelyezkedésének pontos kiválasztási menetét foglalja össze.
Az implantátumnak helyet kell készíteni. A bemetszést követően a sebész előkészít egy „zsebet”, ami az implantátum méretének és formájának meg kell, hogy feleljen. Ebbe helyezi be az implantátumot. Előző cikkemben már rávilágítottam, hogy amennyiben csepp alakú implantátumot használunk (és a személyre szabottabb megoldások érdekében ez gyakoribb megoldás), az implantátum szélessége és hossza eltérő, így a hely kialakításakor gondosan kell eljárni. Ne legyen sem szűk, sem túl nagy az üreg – mivel utóbbi esetben az implantátum könnyebben elmozog – és természetesen megfeleljen a pozíció az előzetes terveknek, hogy az implantátum pontosan úgy helyezkedjen el, ahogyan az elvárható. És mitől függ, hogy hova kerül az implantátum?
A 2 leggyakoribb elhelyezkedés az izom feletti, szaknyelven „mirigy alatti”, illetve a részben izom alatti (dual plane). Előbbi esetében az implantátum közvetlenül a mirigyállomány alá kerül, a mellizmot a behelyezés nem érinti. A részben izom alatti elhelyezkedésnél az mellizom az implantátum felső részét takarja, körülbelül a mellbimbó vonaláig, az alsó részen azonban csak a mirigyállomány biztosít fedést. Vannak köztes megoldások is, de azokat ritkán, különleges esetekben használjuk.
Az izom feletti elhelyezés utáni gyógyulási folyamat kevesebb fájdalommal jár, mivel az izmot nem bolygatja meg a beavatkozás, csak a bőrt és a mirigyeket. Ugyanakkor ez a behelyezési mód csak akkor működik igazán jól hosszú távon, ha van elegendő mennyiségű mirigyállomány, ami takarja az implantátumot. Mellnagyobbítás tervezésekor emiatt fokozottan figyelembe kell venni, mennyi a mirigyállomány – ennek megítélése szakmai feladat. Sokat nem tudják, hogy az implantátum és a mell hatnak egymásra, az implantátum is hat a mell állományára, így a behelyezést követő években az azt fedő, behelyezéskor még akár elegendőnek tűnő mirigyállomány is elvékonyodhat. Ilyenkor az implantátum széle nem csak tapintható, de sokszor látható is lesz, gyakoribb a hullámosodás, ami korrekciós műtétet igényelhet idővel.
Emiatt javasoljuk megfelelő esetben a részben izom alatti, „dual plane” elhelyezést, mely nem csak természetesebb megjelenést, hanem tartósabb formai eredményt is biztosíthat. Ilyenkor több szövet fedi az implantátumot, természetesebb az elért hatás
Cikksorozatom befejező részében a mellnagyobbítás hegeinek tervezésével, a metszések helyzetével és a lehetséges megoldásokkal szeretném megismertetni Önöket. Számítok további szíves figyelmükre, és kérdés esetén állok rendelkezésükre. Időpontkérés, konzultációs lehetőség itt.